Sikítva fekszem le. és sikítva ébredek. zárt szájjal, némán.
gurgulázik bennem a neved, ide oda rejtegetem magam előtt, inkább.
inkább megdöglök de tényleg, végre valaki akarjon engem.
engem magamat. ismerjen. szeressen, akarjon.
enélkül elpusztulok. mint a magára hagyott virág.
aki alatt nem cserélik a földet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése